Programok

Az amerikai Dél identitása erősen különbözött az Északétól, ez a különbség pedig a polgárháború után sem tűnt el, csak átalakult – válságba került. A válság és önerősítés egészen a polgárjogi mozgalom győzelméig tartott, azóta a déli identitás különállása eltűnőben van. E múlófélben lévő identitás és – talán – életstílus bemutatására vállalkozik előadónk, Szilvay Gergely (1983), a Mandiner főmunkatársa, Az amerikai Dél: Régi rend az Újvilágban c. kötet szerzője. A PPKE BTK-n végzett történelem-kommunikáció szakon, ugyanitt doktorált politikaelméletből. Kilenc hónapot töltött a Kőrösi Csoma Sándor program keretében a New York-i Magyar Házban. Eddig hat kötete jelent meg.

Az előadás elsősorban a tengerek különleges lakóit, titokzatos élővilágát mutatja be, amelyet közvetlen búvárélményekkel kiegészítve ismerhetünk meg. Egy Vörös-tengeren folytatott gyakornok program úti beszámolója mellett, teret kap a közérthető ismeretterjesztés is a tengerkutatás aktualitás problémáiról és kérdéseiről. Képet kapunk a tengerek élővilágát veszélyeztető tényezőkről és a klímaváltozásnak a tengerekre gyakorolt hatásáról. Szó esik a tengeri élőlényeket érő emberi behatásokról, megfigyelésükkel kapcsolatos kutatásokról és a védelmüket elősegítő gyakorlati módszerekről. Megtudhatjuk mik azok a korallok és miért kulcsfontosságúak a korallzátonyok a tengeri életközösségek működésére és jövőjére nézve? Betekintést nyerhetünk egy tengeri kutató és szafari hajó mindennapi életébe. Megismerhetünk egy lelkes fiatal természetbúvárt, aki mesél kezdeti belső indíttatásáról is, ami a tengeri búvárkodásra sarkalta.

A kötet hosszú évek munkájával készült el. A Heraldika Könyvkiadó adta ki, NKA támogatással. A könyv megírásának legfontosabb indítéka a kutatás volt a több évszázados eredeti dokumentumokban. Korábban a legfontosabb forráshelyek a Marosvásárhelyi Teleki Téka, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár voltak. Ehhez társult néhány éve a csodával határos módon megmenekült Családi Levelesláda teljes anyagának feldolgozása (1253 levél), ami nagyon izgalmas volt. Illetve a Román Nemzeti Levéltár, Kolozsvár, Beszterce, Szeben, Brassó, Kovászna megyei levéltárakban összegyűjtött magyar nemesi családok középkori okleveleinek online tanulmányozása. Ezekhez a információkhoz korábban szinte lehetetlen volt hozzájutni, vagy csak nagyon nehezen, de most tanulmányozhatók voltak az eredeti oklevelek. Ezen kívül fontos források voltak a Teleki, Károlyi, Zichy, Bánffy, Bethlen családok a 19. és 20. század elején publikált oklevelei.

Kronológiailag az 1323 és 1600 közötti időszakból 507 dokumentumot idéztem, ezek döntő része 439 héderfájai Barlabássy Lénárd erdélyi alvajda, székely alispánhoz kötődik, illetve a családi levelesláda 1253 levele néhány kivételtől eltekintve 1600 és 1868 időszakot öleli fel. A kötet függelékeként közölt Családi Levelesláda anyaga a könyv egyharmadát teszi ki, úgy gondolom, hogy ez forrásanyagként történészi érdeklődésűeknek hasznos lehet.

Gróf Zichy Géza a kiegyezés utáni magyar komolyzenei élet egyik legtehetségesebb, legkülönlegesebb és mégis méltatlanul elfeledett tagja volt. Egy vadászbalesetben gyerekkorában elveszítette fél karját, de kitartásának és tehetségének köszönhetően bal kézzel virtuóz módon megtanult zongorázni. Európa-szerte koncerteket adott, emellett saját zongoraműveket, operákat és verseket is írt. A Magyar Történelmi Családok Egyesülete és a Zichy Örökségért Alapítvány által a művész halálának 100. évfordulójára szervezett kamarakoncerten felcsendülnek Zichy Géza művei, valamint a közönség egy előadást hallhat életéről, melyet egy-egy verse  színesít meg.

A prezentációból kiderül, ki is volt Kinizsi Pál, miért fontos személyisége a magyar történelemnek, s az is, hogy hol nyugszik a veretlen törökverő.Az előadás során fény derül arra is, hogy mely történelmi családok, s mely történelmi személyiségek állnak oldalági rokoni kapcsolatban Kinizsi Pállal, valamint arra is, hogyan zajlik a nagyvázsonyi Kinizsi-sírkutatás.

Feledy Botond: „Merre tovább magyar diplomácia?” (eltérő helyszínen: Harmónia Palota)

Mester de Parajd László építészmérnök lesz a vendégünk. 1949-ben született Budapesten, 1956-ban szüleivel kivándorolt Párizsba ahol vegyészmérnök édesapja mint kutató és hamar mint igazgató kezdett dolgozni a Francia Nemzeti Kutató Intézetben (CNRS). 1970 és 1975 között építészeti tanulmányai mellett minden évben hátizsákkal bejárta a világot: Ázsiát, Afrikát, Dél-Amerikát. 1976-ban megkapta az építészmérnöki diplomát az „Ecole Nationale des Beaux-Arts”-on. 1977 és 1988 között Nigerben, Afrikában dolgozott mint építészmérnök. 1988 és 2020 között nemzetközi szerezeteknek dolgozott világszerte, 2020 óta nyugdíjas, de sok helyen tart előadásokat.

Az előadás a szervezett magyar kutyatenyésztés történetét mutatja be. A hazai sportkutyászat kezdetét, felemelkedését és aranykorát, a magyar arisztokrácia, valamint kutyáik sorsának szoros összefonódását a történelemben. Fotókkal és személyes történetekkel megemlékezve azokról a kutyák iránt elkötelezett magyar történelmi családokról, akik megalapították, majd 110 éven át éltették és irányították e nemes sportot hazánkban.

szeptember 10.

január 7.

Széchenyi Zsigmond elsősorban mint Afrikavadász és útikönyvíró él az emberek tudatában. A történelmi Széchenyi család leszármazottja életének mozzanatait azonban alig ismerni. Ezekről az életállomásokról rajzol portrét a film: Széchenyi Zsigmond fordulatos, nem egyszer tragikus sorsáról, különös hangsúlyt helyezve származása miatti meghurcoltatására, és arra a méltatlanul elhallgatott szépírói tevékenységre, mely a magyar irodalom jeles írói közé emeli. Széchenyi Zsigmondról a forgatókönyvíró Ferenczy Erikának sok személyes élménye van, a szintén Balatongyörökre (is) kitelepített édesapja révén.
Rendező: Kinyó Ferenczy Tamás
Producer: Kinyó Ferenczy Tamás, Buglya Sándor
Hossz: 44 perc