Tagfelvétel

Egyesületünk tagja lehet bármely, a történelmi Magyarországon elismert nemesi család leszármazottja, aki nemesi származását férfiágon (apai egyenes ágon) hitelt érdemlően igazolja, valamint – ha az illető férfi – e személy házastársa.

Az egyesülethez való csatlakozás iránt érdeklődők szíves figyelmébe ajánljuk Gerő József: „A m. kir. belügyminiszter által igazolt nemesek 1867–1937.” című – szerzői jog által már nem védett – könyvét, amely a legkiválóbb alapossággal mutatja be és írja le a nemesség kialakulását, és annak minden ismérvét. Továbbá leírja a nemesség, előnév és címer igazolásának módjait (az alább mellékelt átirat 20. oldalától kezdődően), amelyeket a Belügyminisztériumban egykoron alkalmaztak.

Gerő József könyve első fejezeteinek átirata

Az alábbi linken elérhető útmutatónk a nemességigazoláshoz. Tisztelettel kérjük, hogy elolvasása után ennek megfelelően állítsák össze a nemességigazolási dokumentációt, amely szükséges az Egyesületbe történő belépéshez!

Útmutató nemességigazoláshoz

A belépési nyilatkozat az alábbi linken érhető el. A PDF-fájl számítógéppel kitölthető mezőket tartalmaz, ezek azonban böngészőben megjelenítve nem aktívak. Ezért célszerű az űrlapot letölteni, majd Adobe Readerben (vagy arra alkalmas más PDF-olvasóban) kitölteni. Kérjük, hogy tagfelvétellel kapcsolatos kérdéseiket, illetve a belépési nyilatkozatot a tagfelvetel[kukac]nobilitas.hu e-mail-címre vagy postacímünkre (1255 Budapest, Pf.: 29.) szíveskedjenek elküldeni! A tagfelvételről az Egyesület alapszabálya alapján a közgyűlés dönt.

Belépési nyilatkozat

 

A tagfelvételre jelentkezőket tisztelettel kérjük az alábbiak megfontolására

A tagfelvételhez azt szükséges igazolni, hogy a jelentkezőt apai egyenes ágon örökölt nemesi rang illeti meg. Az ehhez lefolytatott nemességigazolás egy jogi procedúra. Ehhez a szükséges dokumentumokat általában családtörténet-kutatás során lehet megtalálni, azonban nem családtörténeti dokumentációt várunk, hanem az említett jogi procedúrához az útmutatónk szerint összeállított, lehető legrövidebb terjedelmű nemességigazolási dokumentációt.

Kérjük, ne küldjenek akár sok száz oldalas családtörténeti dokumentációkat, sem rendezetlenül, (iratokat, könyvrészeket vegyesen beszkennelve), sem pedig szakszerűen rendezve, összeállítva. Sokan az összes, birtokukban lévő írott anyag másolatát elküldik, azzal a céllal, hogy bizonyítsák, létezik olyan nevű nemesi család, amelynek a nevét viselik. Ez a megközelítés téves, és távol áll a nemességigazolás irányelveitől.

Abban a szerencsés esetben, ha több, kétségtelen nemességű ős is szóba jöhet mint a nemességigazolás kiindulási pontja, kérjük, a mai időnkhöz legközelebb esőtől igazolják a leszármazást! Tehát, ha pl. egy ős rendelkezik belügyminiszteri nemességigazolással, ne csatolják be a korábbi évszázadok összes nemességigazolási iratát, nemeslevelét, birtokadomány-levelét! Más szavakkal élve, kérjük, ne próbálják a nemességet többféle módon is bizonyítani, hanem célszerűen a legegyszerűbb módot érdemes választani.

Kérjük, ne küldjenek rengeteg nevet tartalmazó családfákat, ősfákat! Szíveskedjenek útmutatónk szerint, egy egyszerű ábrán, csupán az apai egyenes ági felmenőket felvázolni, házastársaikkal egyetemben, a nemességigazolás kiindulási pontját adó ősig visszamenőleg. Kérjük, a generációkat betűjelekkel vagy számozással azonosítsák! A mellékelt anyakönyvi oldalakat, kivonatokat szíveskedjenek úgy jelölni, hogy egyértelmű legyen, melyik őshöz tartozik!

Tisztelettel kérjük, ne mellékeljenek olyan alacsony felbontású képeket iratokról, hogy azokat nem lehet elolvasni, továbbá, ne küldjenek oldaltöredékeket vagy apró kivágásokat oldalakról! Szíveskedjenek az adott dokumentum összes, teljes oldalát elküldeni, hogy az elejétől a végéig el lehessen olvasni egy összetartozó szöveget, valamint, szíveskedjenek megadni az iratok szakszerű levéltári jelzetét, szakirodalmi hivatkozását, esetlegesen internetes címét (URL) vagy feltalálási helyét. Egy meg nem nevezett forrású iratnak lecsökken a bizonyító ereje.

Egyesületünk tagja az Európai Nemesi Szövetségnek (CILANE), amelynek elvárása szerint, nemesi családok leányági leszármazottait nem áll módunkban felvenni. Úgy tapasztaljuk, hogy a bennünket megkeresők sokszor félreértik, mit jelent az apai egyenes ági leszármazás. Példaként említve, egy nemes férfi leányának a fiának a fia stb. nem apai egyenes ági leszármazás. Csupán a nemes férfi fiának a fiának a fia stb. számít apai egyenes ági leszármazásnak, csakis így lehet nemesi rangot örökölni (törvényes házasságok útján).

Nagyon sokan kérdezik, sérelmezik, hogy mai modern időnkben az MTCSE miért nem fogadja el a nemesség leányágon való öröklődését. A nemesség átöröklődése és igazolása országunk egykori törvényei, ezeréves szokásjogai, és korábbi belügyminiszteri irányelvei szerint történhet; ezen pedig csak Magyarország koronázott uralkodója tudna változtatni. Ezek a szabályok tehát jelenleg kőbe vésettek, amelyeket az MTCSE nem tud megváltoztatni, azokat csak alkalmazni tudja. Abban az esetben, ha egy személy nemessége a keletkezés (adományozás) idején úgy volt meghatározva, hogy kizárólag apai egyenes ágon öröklődik, akkor ezen utólag, mai időnkben mi nem tudunk változtatni.

Sokan tévesen arra hivatkozva kérik tagfelvételüket, hogy egy kihalt nemesi család leányági leszármazottai, és így a család utolsó férfi tagjának leánya szükségszerűen és automatikusan (!) fiúsíttatott, így ők pedig az ő leszármazottaiként – állításuk szerint – nemesnek számítanak, hiszen, még a családnevet is felvették. Ez teljes tévedés. Az egykoron létezett fiúsítás jogintézménye a nemesi birtokok átörökítésén alapult. Leszögezendő, hogy 1848 után nem léteztek többé nemesi birtokok, így a fiúsítás ezt követően elveszítette jogalapját, és nem értelmezhető. Csak és kizárólag az tekinthető fiúsított leánynak, akit egykoron (1848 előtt) Magyarország királya törvényes jogával élve fiúsított, és ezt az aktust királyi adománylevélben rögzítették. A székely nemesség fiúleány jogintézményét sem lehet 1848 után alkalmazni, pláne nem oly módon, hogy utólag, mai időnkben felvetjük, hogy egy több száz évvel ezelőtt élt leány annak idején automatikusan fiúsodott, mert rajta kívül nem volt élő fiú utód, ezért ez máshogyan nem lehetett. Világossá tesszük, hogy a fiúsítást, illetve fiúleánnyá válás tényleges bekövetkeztét korabeli hivatalos iratokkal szükséges igazolni.

A nemesség leányági öröklődésére tekintsük az alábbi szimulációt. A könnyebb kalkuláció érdekében a populációt házaspárok alkotják, akiknek mindig egy fiuk és egy leányuk születik. Amennyiben a nemességet csak a férfiak tudják átörökíteni, akkor a nemesség aránya mindig állandó lesz a populáción belül. Ha bevezetjük, hogy a nemességet a leányok is átadhatják utódaiknak, akkor az elkövetkező generációkon belül exponenciálisan növekszik a nemesség aránya. Tegyük fel, hogy a nemesség aránya a szimuláció kezdetén 2%. A példa kedvéért először tekintsük azt a helyzetet, hogy egy nemesnek (férfinak és nőnek is) kötelező nem nemessel házasodnia (ha van még nem házas nem nemes). Ebben az esetben minden generációban megduplázódik a nemesség aránya, ami azt jelenti, hogy az 5. generációban már 64%, a 6. generációban pedig 100%. Ha 50% esélyt adunk annak, hogy egy nemes nem nemessel házasodik, akkor „csupán” a 10. generációban érjük el a 100%-ot. Az itt leírtak visszafelé is működnek. Ugyanis, leányági alapon szinte „mindenki” nemes lehetne országunkban, hiszen bárki találhatna egy nemest a megszámlálhatatlan ősei között.

Genealógiai Bizottságunk feladata annak szakvéleményezése, hogy a beadott iratok alapján, a tagfelvételét kérelmező hitelt érdemlően igazolta-e nemességét. A tagfelvétel során szívesen segítünk tanácsadással, de nem tudjuk vállalni a hiányzó iratok beszerzését célzó kutatást.

Tagfelvételi ügyekben való levelezés esetében, kérjük, a tagfelvetel[kukac]nobilitas.hu címet legyenek szívesek mindig a címzett vagy a cc-mezőbe tenni, hogy Genealógiai Bizottságunk minden tagja megkapja a levelet.